Croatian(HR)Hungarian (informal)

„Te híd is Vagy, folyó is Vagy, Rajtad mások átkelhetnek” – Agneš Vanilla

Török hódítás a Médiákban- Nagy Szulejmán

A legújabb nézettségi rekordokat döntő, török délutáni sorozat „Törvényhozó” Nagy Szulejmán szultánról, a törökök legnagyobb formátumú uralkodójáról szól. Sok európai tévécsatornán, többek között az egyik horvát kereskedelmi csatornán is figyelemmel lehet kísérni. A modern török romantika vagy nosztalgia megjelenése jelzés értékű lehet: Szulejmán hódításainak háttere,ideológiai alapja az a radikális iszlám vallás volt, amely szerint a hitetlenek vagy áttérnek, vagy fegyverrel esnek el a "Próféta Zöld Zászlaja" alatt harcolók által. Szulejmán szultán 1566-ban Szigetváron fejezte be az életét, miután a horvát származású Zrínyi Miklós főkapitány nem adta fel a várat, sőt több mint egy hónapig védeni tudta a hatalmas túlerő ellen. Ezzel megmentette az egész keresztény Európát. A „Nagy Szulejmán” az iszlám uralkodó életét mutatja be: csatákat, hódításokat, intrikákat, szerződéskötéseket és a szultán szerelmi életét. A film objektív: igyekszik megfelelni a történelmi hűségnek. 1521- Nándorfehérvár bevétele, 1526- A mohácsi csata, a középkori magyar államiság megsemmisítése. Még akkor sem csodálkozhatunk, ha a sorozatban II. Lajos magyar király és Bakócz Tamás esztergomi érsek törökül konzultálnak.

Szulejmán legnagyobb ellenfele: A szigeti Zrínyi Miklós (Mihael Stebih horvát szobrászművész alkotása) és a csáktornyai Zrinska Garda

A sorozat egyik impozáns része, amikor a török sereg Eszékhez érve azon tanakodik, hogy hogyan keljen át a Dráván. Természetesen Szulejmán ügyes mérnökei egyből eldöntik, hogy hidat kell építeni, mégpedig nem is akármilyent. Az eszéki török híd egészen Dárdáig húzódott, átkelést biztosítva ezzel nemcsak a Dráván, hanem a mocsaras baranyai területeken is. A híd a maga idejében valódi csodának számított 8 km-es hosszúságával és 6 méteres szélességével. Azért is számított nagy dolognak, mivel előtte csupán időszakos átkelést biztosító hajóhidak voltak a Dráván, ez pedig egész évben az átkelni vágyók rendelkezésére állt. Különlegessége volt az is, hogy magán a hídon több pihenőhely, vendéglő is volt arra az esetre, hogyha a fáradt utazó meg szeretne pihenni. Természetesen rendszeres őrjárat is volt rajta, hiszen a létesítmény a török birodalom egyik legfontosabb stratégiai pontján állt. Több mint száz évvel később a költő és hadvezér Zrínyi Miklós is tudatában volt ennek, amikor felégette a hidat, megakadályozva ezzel a török sereg újabb támadását a még meg nem hódolt magyar területek ellen. A hidat Zrínyi hadjáratát követően újjáépítették, de többé már nem volt a régi. A török kiűzése után pedig végleg elvesztette jelentőségét, és pusztulásnak indult. A fahíd maradványai azonban még a mai napig is láthatók, amikor alacsony a Dráva folyó vízállása.

Zrínyi Miklós a költő és hadvezér. Felégette az eszéki hídat

Bár az eszéki híd  újjáépítése vonzó turisztikai látványosság lehetne, a török befektetőknek azonban ne higgyünk el mindent. A Szigetvári Várat is már rég meg akarták venni- állítólag Szulejmán kincsei miatt, amelyet Zrínyi emberei raboltak Siklós alatt-de eddig még nem történt semmi. A Szigetvári Vár a magyar állam tulajdona.

Forrás:Hordósi Dániel, www.huncro.hr